Hétfő
Alvás már megint nem megy, bármit is csinálok. Pedig a múlt hét azért nem mondható kimerítőnek, pihentem eleget (mármint mozgás tekintetében). A vízben lassan nem dobnának mentőövet, ahogy látom magamat derékban 🙂
Reggeli edzés hát. Fáradt voltam és az edzés sem volt nagyon kímélő, de azért élvezetes volt mint mindíg. Persze az egy lábas guggolásoktól eltekintve 🙂 Ez később sem jött annyira jól.
Este kimentem futni, egy életem egy hal álom alapon. A múlt héten kétszer is nekimentem futásnak, mindegyik kudarc volt. Fájt a bokám és a sarkam. Viszont ez így nem tartható, ha nem megy, le kell mondani a versenyeket és kész.
A mai futást annak szenteltük, hogy a verseny távhoz közeli idő és távolság legyen tesztelhető. Én kértem, hogy biztosabban érezzem magam. Mivel már később volt, ezért nem volt annyira meleg (lehet ez majd még megbánom). Jól felkészültem kaja és sótabi és energia zselékkel. Szerencsére a szigeten már működnek a csapok, így vizet nem kellett magammal vinnem.
10 + 20 perces ráhangolódás után indult a 20 perces tempós rész 242 – 259 közötti watt célokkal, amit sikerült is tartanom, de igazából a zóna aljára jött ki az átlag. Aztán két perc séta. Ez a 20+2 volt háromszor. Nagyjából azonos lett mind a három. Az elsőt nehezebben bírtam, már vártam a végét, de a második kettő könnyebben ment.
Aztán jött kezdődött a levezetés rész, amikor is megjött a flow. Nem néztem az órámat, nem érdekelt semmi, csak futottam. Éreztem, hogy ez nem lesz jó így, mert amúgy is túl gyors voltam az elvárthoz képest, meg energia tekintetében sem így terveztem a dolgot, így inkább kivettem magamat, hogy ne az legyen, hogy akkor állok meg, amikor összeesek…
A vége az lett, hogy tempó tekintetében a tavalyi Siófoki PB szintjén sikerült futni, ami elég jó ahhoz képest, hogy volt benne pihenős 6 perc, meg az első 30 perc, azért nem volt rohangálós. Szóval az én szintemen jól sikerült az egész.
Kedd
Alvás kevés, de elég jó minőségű. Ez is valami.
Reggeli edzés mell, lightos váltókkal. Kértem Claudiát, hogy a lábamat kíméljük a tegnapi futás miatt és nagyon cukin tök jó váltókat talált ki (ami nem azt jelenti, hogy könnyed pihenők voltak :)). Azért vádli volt 🙂
Este egy tánc a kettő helyett, de elég volt egyelőre erre a két napra záróként, holnaptól amúgy is kezdődik a durvulás!
Szerda
Alvás megint nem ment, pedig lett volna rá kivételesen idő, mert nem volt reggel úszás. De valamit elkezdtek kalapálni, így nem volt normális alvásidő.
Belebuktam a bringába, fájt a combom. Aztán a futás sem ment. Ez nem volt az én napom… 😦
Csütörtök
Alvás kevés, de jó volt.
Reggeli edzés váll volt, egész gyilkos feladatok voltak, de a váltók nem annyira voltak vészesek, bár volt egy lábgépes feladat, aminél láthatólag meghúztam magam, mert azóta nagyon fáj bal oldalon a csípőcsontom magasságában.
Este jó volt a két tánc 🙂
Péntek
Alvás jó volt kivételesen.
Elmentem dokihoz a hátsó combfeszítővel és a másik két fájdalommal. Kaptam izomlazítót és gyulladáscsökkentőt.
Sajnos ezen a ponton át kellett gondolni az idei évet és azt beszéltük Gáborral, hogy változtatunk a szezonon. Nem lesz középtáv, inkább a rövidebb távra koncentrálunk és a futásra. Ez kisebb terhet ró rám és vállalható erre az évre.
Szombat
Alvás egész jó volt.
Nem mentem úszni, mert a csütörtöki húzódást még eléggé éreztem. Annyit nem ér semmi, hogy ne tudjak mozogni. Majd holnap megnézem egy futást, de nem a brutál verzióban azért (azt hiszem :))
Vasárnap
Éjszaka alig aludtam. Fél kettő körül felébredtem, hogy nagyon fáj a derekam és reggel hatig szenvedtem. Nagyon kész voltam 😦
El akartam menni futni úgy, hogy 11:15-kor kezdem, ahogy a jővő heti verseny is lesz, de egyáltalán nem voltam olyan állapotban.
Este kimentem a szigetre, kocogtam egy kört, nem volt túl jó, de nem fájt semmim. Lehet holnap megpróbálom a futást, hogy aztán kiderüljön érdemes-e versenyre menni a hétvégén.
Will I be Iron Man? 