Hm, nem is értem, hogy miért májusi az utolsó bejegyzés… Sok minden történt azóta, annál sokkal több, mint hogy ne legyen róla semmi információ…
De talán most ez nem is olyan fontos. Majd kicsit később. Sérülés, túlterhelés, elmaradt maraton, kihagyott futótábor… sok minden ment a levesbe.
Most vár egy új kezdet talán. Megvolt az első futás (100m séta, 100m futás, 100m séta, 200m futás, 100m séta, 300m futás) a rehabilitáció után, egyelőre jónak tűnik a GCTB érték, közel 50%.
Mostantól elkezdődik a felkészülés az UB-re, minden mást majd meglátunk utána.
Alvás hét órányi volt, egész jó minőségben. A tegnapi izomlazító segített úgy látszik 🙂
Reggeli edzés tricepsz, könnyített lábgyakorlatokkal a húzódás miatt. Claudiával azt beszéltük, hogy sokkat több időt kell fordítani a nyújtásra és a regenerációra. Ezen kellene dolgozni…
Este kimentem futni, rögtön jött a flow, nagyon jó volt. Másfél óra lett volna, de 45 perc után megálltam, mert így is hosszú lesz a hét, a verseny előtt nem nyírom ki magam egy maxos flows futással. Remélem kifizetődik az óvatosság!
Kedd
Lehet, hogy ez fekete kedd néven fog bekerülni a történelembe, majd meglátjuk. Keveset és nagyon rosszul aludtam.
Reggeli edzés bicepsz. Az egyik váltógyakorlatnál (hanyatt fekvés, egyik láb egy step padon a másik a levegőben és 8 + 12 kg-os súllyal a talpon csípőnyomás), amikor a bal lábam volt a levegőbe annyira megfájdult a bal oldalom, hogy utána alig éltem. Most nem tudom elképzelni, hogy fogok futni a hétvégén.
Este volt tánc, a két napja fájó hasam jobb lett, mire hazaértem. 🙂 🙂 🙂 Én ezt nem értem, de örülök 🙂
Kis szünet
Nem jutott idő és energia edzeni a meló miatt, olyan is lett a hét és hétvégi verseny. Ott mondjuk a hasfájás tett igazán keresztbe.
Hétfő
A hétvégi verseny kudarc után nem tehettem mást, kimentem futni a szigetre. Meg kellett mutatnom magamnak, hogy képes vagyok rá. Nem lett szuper idő, de megcsináltam!
Vasárnap
A héten nem történt semmi edzés ügyben munka miatt, de ma sikerült kimennem futni egyet. Nem lett rossz!
Kedd
Ma egy fartlek fért bele a napba, ami távban ugyanolyan volt mint a vasárnapi, de az idő teljesen más lett. Mondjuk nem is ez volt a feladat.
Alvás már megint nem megy, bármit is csinálok. Pedig a múlt hét azért nem mondható kimerítőnek, pihentem eleget (mármint mozgás tekintetében). A vízben lassan nem dobnának mentőövet, ahogy látom magamat derékban 🙂
Reggeli edzés hát. Fáradt voltam és az edzés sem volt nagyon kímélő, de azért élvezetes volt mint mindíg. Persze az egy lábas guggolásoktól eltekintve 🙂 Ez később sem jött annyira jól.
Este kimentem futni, egy életem egy hal álom alapon. A múlt héten kétszer is nekimentem futásnak, mindegyik kudarc volt. Fájt a bokám és a sarkam. Viszont ez így nem tartható, ha nem megy, le kell mondani a versenyeket és kész.
A mai futást annak szenteltük, hogy a verseny távhoz közeli idő és távolság legyen tesztelhető. Én kértem, hogy biztosabban érezzem magam. Mivel már később volt, ezért nem volt annyira meleg (lehet ez majd még megbánom). Jól felkészültem kaja és sótabi és energia zselékkel. Szerencsére a szigeten már működnek a csapok, így vizet nem kellett magammal vinnem.
10 + 20 perces ráhangolódás után indult a 20 perces tempós rész 242 – 259 közötti watt célokkal, amit sikerült is tartanom, de igazából a zóna aljára jött ki az átlag. Aztán két perc séta. Ez a 20+2 volt háromszor. Nagyjából azonos lett mind a három. Az elsőt nehezebben bírtam, már vártam a végét, de a második kettő könnyebben ment.
Aztán jött kezdődött a levezetés rész, amikor is megjött a flow. Nem néztem az órámat, nem érdekelt semmi, csak futottam. Éreztem, hogy ez nem lesz jó így, mert amúgy is túl gyors voltam az elvárthoz képest, meg energia tekintetében sem így terveztem a dolgot, így inkább kivettem magamat, hogy ne az legyen, hogy akkor állok meg, amikor összeesek…
A vége az lett, hogy tempó tekintetében a tavalyi Siófoki PB szintjén sikerült futni, ami elég jó ahhoz képest, hogy volt benne pihenős 6 perc, meg az első 30 perc, azért nem volt rohangálós. Szóval az én szintemen jól sikerült az egész.
Kedd
Alvás kevés, de elég jó minőségű. Ez is valami.
Reggeli edzés mell, lightos váltókkal. Kértem Claudiát, hogy a lábamat kíméljük a tegnapi futás miatt és nagyon cukin tök jó váltókat talált ki (ami nem azt jelenti, hogy könnyed pihenők voltak :)). Azért vádli volt 🙂
Este egy tánc a kettő helyett, de elég volt egyelőre erre a két napra záróként, holnaptól amúgy is kezdődik a durvulás!
Szerda
Alvás megint nem ment, pedig lett volna rá kivételesen idő, mert nem volt reggel úszás. De valamit elkezdtek kalapálni, így nem volt normális alvásidő.
Belebuktam a bringába, fájt a combom. Aztán a futás sem ment. Ez nem volt az én napom… 😦
Csütörtök
Alvás kevés, de jó volt.
Reggeli edzés váll volt, egész gyilkos feladatok voltak, de a váltók nem annyira voltak vészesek, bár volt egy lábgépes feladat, aminél láthatólag meghúztam magam, mert azóta nagyon fáj bal oldalon a csípőcsontom magasságában.
Este jó volt a két tánc 🙂
Péntek
Alvás jó volt kivételesen.
Elmentem dokihoz a hátsó combfeszítővel és a másik két fájdalommal. Kaptam izomlazítót és gyulladáscsökkentőt.
Sajnos ezen a ponton át kellett gondolni az idei évet és azt beszéltük Gáborral, hogy változtatunk a szezonon. Nem lesz középtáv, inkább a rövidebb távra koncentrálunk és a futásra. Ez kisebb terhet ró rám és vállalható erre az évre.
Szombat
Alvás egész jó volt.
Nem mentem úszni, mert a csütörtöki húzódást még eléggé éreztem. Annyit nem ér semmi, hogy ne tudjak mozogni. Majd holnap megnézem egy futást, de nem a brutál verzióban azért (azt hiszem :))
Vasárnap
Éjszaka alig aludtam. Fél kettő körül felébredtem, hogy nagyon fáj a derekam és reggel hatig szenvedtem. Nagyon kész voltam 😦
El akartam menni futni úgy, hogy 11:15-kor kezdem, ahogy a jővő heti verseny is lesz, de egyáltalán nem voltam olyan állapotban.
Este kimentem a szigetre, kocogtam egy kört, nem volt túl jó, de nem fájt semmim. Lehet holnap megpróbálom a futást, hogy aztán kiderüljön érdemes-e versenyre menni a hétvégén.
Rajtfotó, Bence indult, mi csak adtuk a hátteret 🙂
Majd 19 óra 24 perccel később:
(ha meglesz a célfotó, akkor az itt lesz 🙂 ), de addig is:
A végén, a szinpadon, már nagyon fáradtan
Ráérőknek részletesebben
Miért is akar valaki Ultrabalatont futni? Olvas róla? Mástól kap motivációt? Sokat iszol és jó ötletnek tűnik? Érdekes ez egyáltalán? Egyszer csak bekattan valami, nekiállunk és megcsináljuk! Így megy ez!
Egyszer csak nekem is bekattant! Írtam egy fb csoportba, ahol rögtön találtam is csapatot. Nem mondom, hogy nem rejtett ez veszélyeket magában (mármint teljesen ismeretlen emberekkel összezárni magam huszonpár órára, de akkor nem annyira gondolkodtam), de elképesztően szerencsésen sült el a dolog és bekerültem a tUrBó Csigák csapatába.
Nem ismertem senkit, nem tudtam semmit az UB-ről, de belevágtam! Annyi volt biztos, hogy lesz UB, lesz egy csapat és futunk egy kört! Hogy mi lett belőle? Egy szuper és nagyon fárasztó kaland egy elképesztően jó csapatban néhány tapasztalt és néhány tapasztalatlan, de nagyon motivált futóval.
2021 december elsején írtam a tagkeresős fb csoportba, ahol rögtön kaptam is egy megkeresést Fábián Katalintól, akivel már aznap este megbeszéltük a részleteket. Mivel fogalmam sem volt, hogy ez az egész mivel jár, így nulláról indultam és a végére lett némi fogalmam, hogy mi is vár rám. Akkor ez elég sok információnak tűnt, de most már tudom, hogy a némi fogalom a jó kifejezés, mert ezt át kell élni, leírni nem lehet teljesen. Én akkor már túl voltam két félmaratonon és biztos voltam benne, hogy meglepetés nem érhet, mert már “mindent láttam” 🙂 Na jó, az ember tanul, leginkább élete végéig. Ugye egy fél év is eltelt, mire megtanultam egyáltalán felöltözni futáshoz, de akkor éppen meglehetősen alkalmasnak éreztem magam ehhez az egészhez.
Néhány beszélgetés és hosszas szervezés után összejött a személyes találkozó a csapattal. Megismerkedtünk (amennyire lehet, szóval inkább a bemutatkoztunk a jó szó erre), kaptunk csapat pólót és vártuk az UB-t lelkesen, mindenki edzett az egyéb terveinek megfelelően, amiket egyébként meg is osztottunk egymással ez amúgy elég jól megalapozta a csapat kohéziót (meg nem is, de ezt hagyjuk).
Az első közös program a Vivicittá volt, ahol indultunk néhányan és megvártuk egymást és szurkoltunk a verseny alatt, utána pedig egy jót beszélgettünk a szigeten a fűben. Érezhető volt, hogy jó lesz ez!
Ha minden jól ment volna, akkor most egy romantikus amerikai film forgatókönyvét írnám inkább, de olyan azért nincs. A verseny előtt egy hónappal történt egy kis kavarás, ami miatt elveszítettünk két embert és egy sofört. Kata profizmusának köszönhetően (lehetett volna nagyobb is a baj) megoldódott minden és két új szuper futó és egy sofőr taggal erősödtünk.
Egy Fast Forward és el is érkeztünk a versenyhez. Összekészítettem mindent, ami szükséges (volt egy check listem hozzá) és vegyes érzelmekkel vártam az indulást.
Ennek a fele sem kellett…
Bepakoltam reggel és elindultam. Még energia italért beugrottam, de a GPS szerint simán odaérek 9-re a találkozóra. Aki már járt New York veszélyesebb környékein és már nincs veszélyérzete, annak javaslom, hogy hajtson végig mostanában az Árpád úton… Reggel is ez volt, de szerencsére megúsztam mindent (volt, hogy rezgett a léc, lehet ez mostanában a front miatt lehet…) és elértem a Nyugatiig, ahol megállt az élet. Persze, mikor máskor, mint amikor sietek… De odaértem (fél 10 volt a tervezett indulás, szóval még időben), bepakoltunk, megismerkedtem azokkal akikkel korábban még nem találkoztam (új tagok, az egyik bringás és a sofőrök nagy része). A szuper szervezésnek köszönhetően két buszunk és négy söfőrünk, illetve két bringásunk volt, hogy mindenki tudjon pihenni és megfelelő állapotban tudja végig csinálni a versenyt.
Leértünk, ebédeltünk, beöltöztünk csapat pólóba a rajthoz, felsétáltunk az Annagórához. Még ekkor sem éreztem, hogy mi is fog várni ránk, de lelkes voltam és tudtam, hogy annyira jó volt az előkészítés, hogy bármi is lesz meg fogjuk tudni oldani valahogy.
Zsolti barátom kint volt a cégével a versenyközpontban, szerencsére sikerült taliznunk és még az indulásról is tudott videót csinálni!
(ha majd lesz pro előfizetésem, akkor itt lesz a video)
Volt egy elkerülhetetlen (van olyan?, de ezt hagyjuk) és egy kellemes találkozás is. Dominik, aki a szobatársam volt tavaly egy Balatonmanes futós hétvégén a Falkának promótált helyen intézte a regisztrációkat, vele beszélgettem néhány szót. Ő is triatlonozik, szóval remélhetőleg versenyen is fogunk találkozni nemsokára indulóként!
Elindultunk. Bence indult elsőnek és már az eljén látszott, hogy úgy fut, mintha egy vérszomjas, villámgyors zombi csapat üldözné, ezért mi is begyorsultunk, hogy odaérjünk a váltó pontra. Ez a rohanás sokáig nem lett jobb… Váltás, rohanás a következő váltó pontra, váltás, … Nagyon jó volt csapatként együttműködni!
Zánka. Katát vártuk a váltásnál, beálltunk a parkolóba pont egy Suzuki stand elé. Nézem, nézem, hát nem a volt kollégáim promóztak ott éppen?
Jó volt talizni veletek!!!!
Első futásom délután Ábrahámhegy – Badacsony útvonalon. A térdem nem annyira bírja az emelkedőt, de nincs mit tenni mindenhol kell futni (ekkor még azt hittem, hogy ezzel vége az emelkedős mókának, de majd jön az éjszakai pofáraesés később). Zsóka volt a bringás kisérőm, nagyon jól tudtunk együttműködni, sima volt a dolog! A Varga pincészetbe felmenő utat megéreztem, de azért toltam neki rendesen. A pincészet tetjéről lépcsőkön kell lemenni a pincészetbe a hordókhoz, ami meglepett, de itt azért nincs idő meglepődni. Elkészült a nagyon áhított fénykép, ami majd egyszer, ha letölthető lesz nagyon jó érzések mellett (Balaton, bor, Badacsony, futás) itt lesz…
Balaton, bor, Badacsony, futás, kell ennél több?
Futás közben bringáról:
Bringáról menet közben! Köszi Zsóka!!!
A táv második része már ismerős volt, ezen futottam tavaly Balaton kerülés előtt, tudtam mire számíthatok. Ami viszont nagy meglepi volt, hogy a váltóponton a műsorvezető név szerint konferált be, jó ki show volt. Ha lesz pro előfizetésem, akkor majd itt lesz 🙂 Addig is a story Instagramról:
Az élet ment tovább és futások is. A következő futás Balatonmáriafürdőnél kezdődött és viszonylag sima volt. Nem lett olyan erős, mint az előző, pedig sima sík volt az egész. Tiszta ufó futás volt az egész. Talán fura volt lámpával sötétben futni?
Itt már a verseny elég durva körülmények között zajlott. Nagyon sötét volt, sok volt az autó, volt dugó is az átengedések miatt, mert persze fáradtunk is rendesen… Volt egy kis idő pihenni, de persze ilyenkor azért normális alvásban nem lehet reménykedni. Az egyik váltóponton adtak kávét, az kicsit segített, meg persze fogyott az energia ital is rendesen.
Aztán jött az éjszakai műszak. Nem mintha számított volna, hogy előre nem néztem meg, hogy mi is lesz a záró szakaszom, de indulás előtt azért ránéztem és jött a meglepi… A szakasz második része a csodás magas partra vezető Balatonvilágosi kis emelkedőn vezetett fel. Ennek az alja 15%-os emelkedő, a teteje sokkal durvább. Az alsó részt futottam, a felsőt sétáltam (az álmoskönyvek azt írják, hogy ilyenkor ez a jó stratégia és nem belehalni az egészbe, hogy utána ne menjen egyáltalán a futás). Nos, az alsó rész is borzasztóan kivett belőlem, illetve az egész elég kalandosan kezdődött. Váltáskor nem volt meg Zoli, a bringás kisérőm. Mivel kabátott vett fel, ezért később ért a váltópontra és mikor Gábort váltottam, még nem volt sehol. Aztán később sem láttam. Itt volt egy szuper csillag együttállás, mégpedig, hogy neki azt mondták, hogy a csapat póló van rajtam, így ő egy zöld pólós embert keresett, én viszont egy fekete ruhás bringást, ami szintén nem működött, mert felvett egy kabátot, amiben nem ismertem meg. A szakasz első része az egymásra találással ment el, meg a kényelmetlen futással kulaccsal a kézben. Ez látszik is az időn (meg persze az emelkedő…)
Megvolt az utolsó szakasz, a vége felé eléggé az életemért küzdöttem, de sikerült gond nélkül lefutni és utána már fáradtan, de jó érzéssel sikerült eljutni a célig. Még az egyik váltóponton volt egy kis 2Unlimited party is 🙂
Itt már azért éreztük a végét 🙂 Nem ufók voltak a környéken, hanem ilyen zöld volt a szinpadi fény..
Ezután volt még néhány szakasz, de már éreztük a végét, pláne hogy a mi buszunkban ülőknek már csak a záró szakasz volt hátra. A fáradtság azért már beütött, hiába voltunk felöltözve, én fáztam úgy is. De reggel lett és a tervezett idő előtt több mint egy órával beértünk!
Életem első (de biztosan nem utolsó) Ultrabalatonja egy nagyon szuper társaság kiséretében véget ért. 😦
Alvás megint gázos volt, ezt nem tudom mennyire lehet így sokáig csinálni…
Reggeli edzés mell volt, vállalható váltó gyakorlatokkal. Azért a lábon 20 kg-os súllyal a hason fekvő farizom az kemény volt.
Régen voltam úszni, így a délutáni úszás a várakozásoknak megfelelően fárasztó volt, de elég jól ment. Azért a reggeli edzés hatását lehetett érezni, de a 200 nagyon kényelmes volt és a százak is elég jól mentek.
Este elkezdtem újra a Plankot, de csak másfél perc ment elsőre.
Kedd
Alvás nehezen ment, de amint el tudtam aludni utána jó volt. Csak persze kevés ennyi mozgáshoz.
Reggeli edzés váll, brutál váltókkal. Fellépés padra tárcsával a kézben láb oldalra, fel előre és után hátra sarokhoz, majd visszalépés a földre és tárcsa kinyomása. A nehezítések lábsúly 6-8-10, tárcsa 15-20-20, illetve még a második és a harmadik körre egy-egy súlymellény. Öööö, nagyon elfáradtam…
Aztán még volt farizom 10 kilonyi lábsúllyal simán oldalra, majd derékszögben tartva, majd oldalra kinyújtva. Teljesen kikészített.
Délután könnyed bringa, benéztem az első spin upot, de aztán elég jól ment. Utána ráfutás. Na ott megrogytam egy kicsit. Viszont nagyon büszke vagyok magamra, mert úgy éreztem, hogy mindjárt abbahagyom, de megoldottam fejben. Nem akartam mindenárom megcsinálni a feladatot, inkább végigcsinálni a futást. És elég jól működött. Volt négy tempós rész, az elsőnél fáradtam be, de aztán a többi is végig csináltam, igaz kissebb wattal, de nem álltam meg!
Levezetésként este két óra West Coast Swing. Megnéztem, azért itt is égnek a kalóriák! 🙂
Szerda
Alvás szokás szerint, viszont az érdekes volt, hogy magamtól ébredtem az óra megszólalása előtt pár perccel.
Reggeli úszás gyilkos volt, éreztem a tegnapi nap hatását (azért az öt óra mozgáshoz több alvás kellett volna), azt hittem, hogy nem fog menni semmi, de ennek ellenére megint erős voltam fejben és elég jókat úsztam!
Csütörtök
Alvás egész jól sikerül!
Reggeli edzés tricepsz. Gépen kezdtük, elég jól sikerült az egész. Az utolsó tolódzkodás már 20-as tárcsával ment, igaz még nem az ultra szabályos verzióban, de azért ez így eléggé biztató 🙂 Megint volt guggoláshoz gyakorlat, egy lábas, legkissebb keretre leülés és felállás. Ööööö. A leülés még ment, de a felállás az nem annyira (ja igen, volt 15-20-as tárcsa is hozzá :)).
Délutáni futásra nem maradt idő, majd holnap.
Esti tánc nagyon jó volt, de én nem voltam jól. Kicsit szédültem és volt egy bizsergés a combomban, olyan ami korábban az alsó lábszáramban, az nagyon idegesített…
Már elkezdtem összepakolni a hétvégére 🙂
Péntek
Hét óra alvás, egész jó volt. Tegnap nekiálltam este vizet inni, aminek megvolt a hatása, de legalább a rosszullétem elmúlt. Kivéve a bizsergést a combomban. Nagyon idegesít.
Gáborral megbeszéltük a jövő hetet, némi itiner az UB-re és elképezelések a következő hetekre vonatkozóan. Még beszereztem a hiányzó dolgokat és bepakoltam. Most már csak egy jó alvás és holnap reggel indulás!!!
Az éjszaka egyébként jól sikerült, bár nem voltam szomjas, amikor elaludtam 🙂
Megvolt a délutáni futás, nem volt túl komfortos, nem volt flow, de azért nem sikerült rosszul.
Kedd
Jól aludtam, magamtól ébredtem az óra csörgése előtt. Szuper volt!
Mai edzés bicepsz. Hm. Eléggé gyilkos volt. Amikor is a bicepsz váltó lábgyakorlatában is van bicepsz… mit ne mondjak 🙂 Szóval bicepsz kalapács, a váltó gyakorlatban pedig keretre felépés kalapács, onnan le kalapács, másik lábbal fel súlyok a fej fölé kinyomva, onnan le megint a fej fölé és két laza kitörés a végén. Na ez volt egy kör. Ezenkívül még finomságként volt 5-ös labda egymásnak dobálás felülésekkel 45 (ami 90 labda átadásnak felel meg felülésekkel), illetve még Bosun fél lábon egyensúlyozva soft ball dobálás egymásnak. Hosszú edzés volt, majdnem két óra és néha nagyon kegyetlen, de imádtam minden pillanatát!!!
Az esti tánc furcsa volt, valamiért mostanában nem tudom úgy elengedni magam a keddi órán.
Szerda
Alvás szinte semmi. Kb négy körül sikerülhetett elaludnom, és nyolckor már fent voltam. Nem tudom, hogy mi volt velem, de képtelen voltam elaludni.
Az úszás persze ugrott, de a legrosszabb, hogy úgy érzem alig élek 😦
Csütörtök
Alvás most jól sikerült, mondjuk az előző éjszaka fényében nem lehet csodálkozni, de nem ébredtem kipihenten.
Reggeli edzés hát volt, az elmúlt két nap érződött rajtam így nem sikerült annyira élvezetesre az edzés. Kedden a hasizom gyakorlattal sikerült kidörzsölni magam hátul, ezért lightos lett a hasizom szerencsére.
Este két tánc, közben beültünk a 8 órás csapattal beszélgetni a Jenő nevű helyre, ami eléggé hangulatosnak mondható.
Péntek
Alvás pocsék.
Semmi edzés, csak túlélés.
Szombat
Alvás nem túl sok és az is elég minősíthetetlen.
Délelőtt lenyomtam a futást. Teljes frusztráció. Tempó alapú fartlek, amit a Garminnak nem volt kedve túlságosan támogatni. Tiszta ideg voltam olyan csúszások voltak a tempó kijelzésben. Amikor 30 mp-ig kell extra tempót futni, akkor kicsit kevés, hogy ha 20 mp után derül a tényleges sebesség… Grrr.
Vasárnap
Alvás elég jó volt, majdnem 8 óra. Mondjuk egy éjszaka alatt nem lehet kipihenni az elmúlt napokat.
Délután nekiálltam a bringának. Már az elején is furi volt az egész, de aztán a váltó elkezdett szarakodni és annyira idegesítő volt, hogy meg kellett néznem. Állítgattam egy fél óráig, de aztán már nem folytattam. Pedig egy teszt volt és kellett volna. Nem vagyok oda a heti teljesítményemtől 😦
A tegnapi edzés után elég jól aludtam, frissen keltem.
Reggeli edzés hát volt. A csoportban a többiek beteget jelentettek, szóval volt egy teljes privát edzésem 🙂 Meg is éreztem. 🙂
És akkor délután. A futás, amit kétszer elbuktam.
Sokat ittam, időben ettem. Futás előtt zselé és só tabletta. Vittem magammal vizet is, hogy egy pillanatig se legyen kétség, hogy eleget ittam. Ennek meg is volt az eredménye futás előtt és az első 10 perc után, de még mindig jobb, mint kiszáradni…
10 perc warm-up és után 20 perc erősebb tempó. Mindezt flowban 🙂 Aztán kiestem belőle, megjött a tempós rész. De a megbeszéltek alapján nem stresszeltem rá, inkább visszavettem és futottam tovább. Aztán visszajött a flow és ment minden szuperül. A végére elfáradtam, de ez már csak a cool down részen, az utolsó 3 percre. Elég jó lett az egész úgy ahogy van, a 10 mérföldes és a 15 km-es idő PB lett 🙂
Mondjuk egy lépésnyi energiám sem maradt utána.
Kedd
Nehezen aludtam el Melatonin ide vagy oda. Lehet a tegnapi késői futás volt az oka? De jól aludtam, csak keveset 😦
Reggeli edzés váll. Egész jól ment a váltók sem voltak vészesek, de azért kényelmesnek nem mondhatnám. A tegnapi futást éreztem a combomban, így a fellépkedés nem esett jól. A 20 kg-os zsákkal a csípőtolás sem annyira, bár lehetett kézzel kapaszkodni, így egész jól ment!
Délután egy óra bringa, egész jól ment, nem tudtam nagyon elérni a magas pulzus zónákat, az utolsót pedig elengedtem, mert nagyon fáradtak a lábaim, nem akartam magam kinyírni.
Este a tánc valahogy nem ment annyira jól, nem volt jó kedvem. Aztán kiderült, hogy miért, de ennek nem itt a helye.
Szerda
Alvás kevés és szar volt, nem tudtam úszni se menni.
Csütörtök
Alvás jó volt, pihenten ébredtem, jól éreztem magam. Amire szükségem is volt 🙂
Reggeli edzés tricepsz, Claudia érezte a vérszagot, mert olyan súlyokkal ment a láb, hogy csak néztem… Az első kör tricepszhez pl nem egy váltó gyakorlat volt, hanem egy combhajlító és egy guggolás egymás után. De szép volt az egész 🙂
Délutáni bringa ugrott, nem jött valamiért a dolog. Meg az esti tánc is elmaradt. Ez a délután nem lett így túlságosan jó 😦
Péntek
Alvás viszonylag jól sikerült, bár nehezen aludtam el.
Sok nyüglődés után elmentem úszni. Jó volt újra a vízben, bár nem voltam túl fitt és nem sikerült hosszúakat úszni. De azért 1600-at beletettem, ami sokkat több mint a semmi 🙂
A délutáni bringa sem sikerült túl jól. Még küzdök a nagy tárcsás beállításokkal és magas pulzus zóna eléréssel. Nem is ment igazán jól. Mivel holnap nagy bringa van, ezért nem is erőltettem. Majd meglátjuk!
Szombat
Jól aludtam.
Egész nap nyomott volt a hangulatom. Sajnos nem tudtam nekimenni a nagy bringának és a futásnak, így ez holnapra marad, bár elég necces lesz a vidéki kirándulás után. De meglátjuk!
Vasárnap
Alvás jó volt megint.
Egész nap vidéken, 400 km vezetés után nem éreztem a bringát, Gáborral abban maradtunk, hogy inkább elengedjük.
Alvás összességében nem volt rossz, bár 5 óra körül felébredtem és járt az agyam kicsit, de vissza tudtam aludni és így megvolt a majdnem 8 óra.
Reggeli edzés kimaradt, mert necces lett volna hazaérni a reggel 9 órás meetingre, amit persze 20 perccel kezdés előtt átraktak délutánra. Grrr. Multik.
Két hete nem úsztam, szóval a délutáni edzés elég izgalmasnak ígérkezett. Sokkal jobban ment, mint vártam. A technika kicsit más volt, nehezebb is nekem, mint ami szokott lenni (fél oldalas úszás, meg delfin), de az endurance rész egészen jól ment.
Kedd
Alvás rendben volt.
Reggeli edzés tricepsz. Én annyira nem látom magamon (mondjuk nem is nagyon nézegetem), de azért érezhető az erő növekedés. Régebben nem annyira ment a tolódzkodás, most meg hat sorozatban a végén 20-as tárcsával (igaz azzal csak 1), de meglepően jól sikerült.
Délután viszont nem voltam jól egyáltalán. Izomremegés bal oldalt hátul, valami a lábamban jobb oldalon lent… eléggé parás volt…
Azért nekiálltam bringázni, hátha az segít bármit is. De nem. Nem ment. El is buktam az egészet. Utána valamivel jobb lett a helyzet, elmentem táncra, aminek a végére már alig volt panaszom. Viszont nem voltam a csúcson amúgy.
Szerda
Alvás nem volt rossz, de annak az árán, hogy nem mentem úszni. A tegnapi délután eléggé megviselt, nem láttam értelmét elindulni, inkább aludtam nyolcig.
A délután az teljes tragédia volt. Kimentem egy nagy futásra, de 3 km után abbahagytam. Nem voltam rosszul, nem fájt semmi, egyszer csak azt éreztem, hogy vége. Ilyen még nem volt. Pénteken újra nekimegyek.
Csütörtök
Alvás jó volt, de kevés.
Edzés bicepsz, elég jól ment. Nem volt semmi vészes váltó. Vagy öregszem és nem emlékszem 🙂
Délután egy óra endurance a bringán. Nagyon jól éreztem magam, a tévében bringa verseny ment, teljesen élvezetes volt! 🙂
Esti levezetés két óra tánc 🙂 A bringa után azért éreztem a lábam, de nem okozott gondot!
Péntek
Később mentem edzeni, így jól ki tudtam aludni magamat!
Edzés hát. Hát mit ne mondjak… 🙂 Teljesen jól ment, még a húzódzkodás a párhuzamos karon is. A csípőtolás mellett ez a másik mumusom…
Délután kimentem újra a nagy futásra. Sokáig vesződtem a headsetemmel, mire a Fenix és füles megtalálták egymást. Aztán minden rendben volt. Mármint 5 kilométerig. Aztán ugyanaz, mint szerdán.
Kétségbe esetten írtam Gábornak, hogy beszéljünk, mert ez a kettő egymás után már sok volt. Mivel nem fájt semmim, meg értelmezhető problémám nem volt így kitaláltunk egy stratégiát, hogyan is lehetne ezt az egészet megcsinálni. Arra jutottunk, hogy valószínűleg fejben van a probléma a megnövekedett teljesítmény értékek miatt. Így a hosszú futás egyik gyors részét lazábbra veszem és a másodiknál majd meglátom. Nem próbálom meg mindenáron azt futni, ami a tervben van, nehogy ez nyomjon agyon.
Szombat
Pihi.
Vasárnap
Alvás elég jól sikerült, mondjuk annyira nem volt sok, mert F1 Ausztrál nagydíj volt reggel héttől 🙂
Délután hosszú bringa + futás volt. 1:44 volt a bringa, tele “hegy”-el. Nagyon jól éreztem magam, bár a zónák alján voltam inkább, de jól tartottam amit kellett fordulat számban és pulzusban is.
Aztán jött a futás. 30 perc flow. Nagyon szuper volt érzésre is, illetve bringázás után még nem futottam ilyen jót sosem!
Azért az az utolsó km eléggé ott volt 🙂
Azért ezzel az edzéssel jól zárult a hét, optimistán tekintek a jövő hétre!
Pihi. Még a tegnapi nap hatása megvolt. A reggeli edzést amúgy is elengedtük már előre (jó ötlet volt), de a délutáni úszás is kimaradt.
Kedd
Alvás nem volt rossz.
Reggeli edzés mell, kevés szadista váltóval. Nem éreztem még mindig kipihentnek magamat. Nem is volt tervben más, inkább az alvás. Úgy éreztem, hogy a szerdai úszás is határeset.
Esti tánc is kicsit kómás volt, de azért jó 🙂
Szerda
Aludtam 9 órát, nagyon szuper volt.
A reggeli úszóedzés kimaradt, de most úgy érzem megérte.
Este lefutottam a Stryd tesztet. Nos, gyilkos volt. Volt benne egy 3 perces cső max és fél óra elteltével egy 10 perces. A 3 percesnél azt gondoltam, hogy képtelenség ezt 10 percen keresztül nyomni. Aztán mégis 🙂
Saját magamhoz képest elég jó volt, a 3 percenek 4:21 lett a tempója, a 10 percesnek pedig 4:49. Azt továbbra sem tudom elképzelni, hogy lehet egy félmaratont 5 perces idővel lefutni (nemhogy 3:20-al, mint az első), de szerencsére nekem nem ez a cél.
Csütörtök
Katasztrófa. 2 órát sikerült alapból aludnom. Egyszerűen nem voltam álmos, bármit csináltam nem sikerült elaludni.
Reggel 5:50-kor szólt az ébresztő, de annyira voltam képes, hogy megírjam Claudiának, hogy nem megyek edzésre. Aztán még valamennyit aludtam, de 8-kor felkeltem. Egész nap gáz voltam, nem tudtam, hogy az esti táncot hogy fogom bírni. Estére kicsit jobb lett a helyzet, tánc egész jól ment, bár fejben nem voltam a csúcson.
Péntek
Sikerült 8 órát aludni 🙂
Reggeli ezdés váll volt, teljesen viselhető verzióban, eltekintve a váltóktól. Gépen egy lábra oldalfekve nyomás…, súlyokkal a kézben mérleg, felhúzás, utána kitörés hátra és kalapács. Azt hittem leszakad a vállam…
Este tánc workshop. Nagyon vicces volt, mert az volt a kiírás, hogy alapfigurákat kell tudni, de azért nagyon néztünk, hogy mi is van az elején 🙂 Aztán ezeket variáltuk. De jó volt, nekem tetszett. 🙂
A buli utána nem annyira sikerült, de ez nem a buli hibája volt, hanem az én lelkemé…
Szombat
6 óra alvás plusz a buli utáni rossz kedv is megtette a hatását.
Kimaradt a dupla edzés, de ilyen most fordult elő utoljára.
Vasárnap
Megint nem túl sok alvás, pedig most kivételesen nem volt semmi extra. A tegnapi utó-szülinap amúgy megtette a hatását, szóval fáradt voltam.
Este 40 perc Zone 2 futás, a második felét végig flowban futottam, nagyon jó volt!
Will I be Iron Man? 